Franciaország történetének legfiatalabb kormányfője Gabriel Attal, akitől mentora, a francia elnök a megújulás mellett a jobbra tolódás levezénylését várja.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is a svéd NATO-felvételre vonatkozó török döntés utáni helyzetről ír. A Die Presse szerint az EU megvonhatja a támogatást Szlovákiától is. A Daily Telegraph az EU-ellenes pártok előretörésének esélyeit latolgatja. Gideon Rahman a tömeges migráció előnyeit tárgyalja a Financial Timesban. Timothy Snyder szerint nem Trump lesz a befutó az amerikai elnökválasztáson. A Die Welt katonai szakírója szerint aszimmetrikus háború kezdődött Oroszország ellen. Az eszkalálódó közeli-keleti helyzettel foglalkozik a Times. A Bloomberg szerint nem szabad összekeverni Benjamin Netanjahu illetve Izrael érdekeit. Emmanuel Macron jobbra fordul, írja a Finacial Times.
A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben.
„Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, és nem is szabad engednünk, mert akkor Európa és Oroszország egész szomszédságának biztonsága megkérdőjeleződne” – jelentette ki a francia államfő
A Die Welt és a Washington Post is Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik, szóba kerül Orbán Viktor szerepe és a még befagyasztott magyar EU-s pénzek kérdése is. A Daily Telegraphban egy brit katonai szakértő beszél az ukrajnai háború kilátásairól. Az USA kifelé tereli a háborúból Izraelt, írja a Washington Post. A Süddeutsche Zeitung szerint Kaczynski pártja a kormányváltás után áldozati szerepbe helyezi magát. A Financial Times az új francia miniszterelnök kinevezése körüli helyzetet értékeli.
Techet Péter a Die Presse számára írt vendégkommentárjában az orbáni szuverenitáselképzelést elemzi. Továbbra is téma Charles Michel lemondása és Orbán Viktor ideiglenes európai tanácsi elnökségének lehetősége. Az egyik legnevesebb német politológus szerint az Egyesült Államok már képtelen megbirkózni a nagy nemzetközi válságokkal, új világrend van kialakulóban. Ha így megy tovább, mármint szétesik Ukrajna ügyében a nyugati egység, a Nyugat hamarosan átadhatja Vlagyimir Putyinnak Európa kulcsait, írja a Daily Telegraph.
A korábbi miniszterelnök hétfőn mondott le.
Hetek óta ment a találgatás, mikor váltja le a kabinetet Emmanuel Macron elnök, de újévi beszédéből már lehetett sejteni, hogy valamikor év elején. Az új miniszterelnököt valószínűleg még a nap folyamán megnevezik.
A franciák ugyanakkor nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy a fő euroszkeptikus és Putyin-szimpatizáns magyar miniszterelnök is ott lesz a párizsi ceremónián.
Franciaországban rohamosan csökken az alkoholfogyasztás, ami ugyan közegészségügyileg jó hír, gazdaságilag már annál kevésbé. A mezőgazdasági miniszter szerint a "száraz január" kihívás "irreleváns és tolakodó", miközben a másik oldal arról beszél, hogy "nagyon jól tudjuk, hogy ennek a kormánynak, és mindenekelőtt ennek az elnöknek különösen erősek a kapcsolatai az alkohollobbival".
Kiállt a szexuális visszaélések sorával vádolt színész mellett a francia elnök.
Egy hosszú este még nehezebb utóélete.
A francia államfő és a német kancellár is megerősítette azt a forgatókönyvet, hogy a magyar miniszterelnököt kiküldték a teremből, amikor Ukrajnáról szavaztak. Van azonban még egy dolog, aminek a megoldásához szükség lenne Orbán együttműködésére – valahogy.
Számos nemzetközi lap foglalkozik azzal, mi történt az elmúlt napokban az EU-csúcson, különös tekintettel Orbán Viktor döntéseire. A Le Monde Ausztria és Magyarország nyugat-balkáni nyomulásáról ír. A Le Figaro a "titokzatos Orbán–Putyin-viszony" hátterét elemzi. Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója nem lesz Európában szélsőjobbos söprés, ám a jövő évi amerikai elnökválasztás változtathat a képen. A Project Syndicate két cikke is a lengyel belpolitika kulisszái mögé néz be. A Wall Street Journal Trump lehetséges visszatérésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Boros és sörös üvegek társaságában telt Európa három vezető politikusának szerda estéje.
Jobbról és balról is támadják a francia köztársasági elnököt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Politico is a jövő heti uniós csúcs előtti helyzetet elemzi. A német lap és a Guardian a kárpátaljai magyarság helyzetéről és az ukrán-magyar viszonyt megterhelő nyelvtörvényről, illetve annak megváltoztatásáról is ír. A Washington Post szerzője arról beszél, mi lehet a következménye az Ukrajna számára folyósított amerikai segély befagyasztásának. A Der Standard az osztrák belpolitika folyamatai tárgyalja, különös tekintettel a szélsőjobb lehetséges hatalomra kerülését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar vétónak drámai következményei lennének mindenki számára, mondja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban az uniós ügyekért felelő ukrán miniszterelnök-helyettes. A Politico a francia elnök és a magyar miniszterelnök találkozójáról is beszél. A Guardianben Gordon Brown Donald Trump visszatérésnek lehetséges következményeit elemzi, és ugyanígy tesz a Financial Times is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A nyári ellentámadás kudarca miatt megingott a nyugati szövetségesek bizalma Kijevben, mivel az eredeti elképzelés az volt, hogy Ukrajna modern nyugati fegyvereket kap, amikkel sikereket ér el az oroszok ellen, ám az utóbbi nem abban a nagyságrendben történt meg, mint amire sokan számítottak.
